Acapella metál

Csodás hétvégém volt. Hosszúra nyúlt, péntek-hétfő belecsúszott. Három nap kielégítő volt. Tényleg, megszoktam, jó ez így. (Főleg, ha tudom, jövő hétvégén újra látom, rögtön nem is olyan szörnyű elengedni. ^^)
Nem is volt olyan szörnyű meleg, amiben én már haldoklom (ő meg ezen jót vidul, mert ő bírja a meleget...), nem volt unalmas film, de volt három doboz pizza, előtte pizzafutás. Sör és ördögös ital (szemét!), Petőfi tér, nemfürdés a szökőkútban, operafeszt, fúvós zenekar, tojásrántotta, trüffle tea (tejszín nélkül, "mert azt a párom nem issza"), volt este és reggel, éjfél utáni nasi, szennylapolvasás, bealvás, oltás, sok-sok nevetés, mert tudunk mi, ha akarunk. :) Ha nekem rossz a humorom, az övé gyilkos. (Nem, mert neki kemény a humora, ezt már megbeszéltük. Nekem meg, gondolom, fekete, mint a lelkületem.) Zsömle is volt, mielőtt elfelejtem. Zsömlezsömlezsömleeeee. :D
És volt még reeengeteg történés (mármint punnyadás), mert három napba belefér. Verselé és gyökkilencszáz, Plants vs Zombies és Angry Birds, tervek és kilátástalan pillanatok, de összességében zümmögős imádat neki és mindenkinek. ^.^

Az acapella metál a legújabb felfedezettünk. Én mutattam neki mert eszembe jutott, majd rákattantunk. Nagyon bele lehet őrülni, ha meghallgatsz néhány dalt, utána csak a zümmögést hallod mindenhonnan. És mikor egész nap 'digiridigirdigiri' és 'tamtamtamtam' van, még ha az utcán megyünk is, az egy kicsit még összébb kovácsolja a bolond lelkeket. :D (És különben is, milyen sokoldalú ez a műfaj! ^.^)