Sztornó. Úgysem fogom leírni az egész sztorit. Nem másolom be, amit hirtelen írtam, mert nem tetszik. Nem mintha ezeket nem hirtelen írnám, de azért van különbség, mert ezt csak később fogom újraolvasni, amikor valószínűleg már mindegy lesz.
Szóval Pécs city varázslatos, bár a méltó szuvenírt nem sikerült hazaimportálnom - talán majd egyszer. :) (Rosszlány!) Rómában meg sok a rom, de kaptam szétplaccsanós malacot, szerelem dúl közöttünk a kis tüneménnyel.
Rengeteget vacillálok, vajon mit írhatok le és mit nem. Rengeteget szeretnék írni, annyi ötletem van, annyi élmény, amit nem szeretnék elfelejteni - de ha leírom, azzal megint sebezhetőbb leszek. (A blog nem zavar, az nem személyes. De ha nekiülök írni, akkor olyat alkotok, ami igazán fontos nekem, amiben olyan darabkák vannak mélyről, amit nem biztos, hogy csak úgy megmutatnék, talán még a barátaimnak sem. Az én kis meséim.) És ha leírom, bevallom magamnak, hogy fontosak nekem az élmények, pedig nem kellene nagy feneket kerítenem nekik. Túl érzékeny vagyok és ezt nagyon utálom.
Tessék, kimondtam.
Ettől függetlenül nagyon jó kedvem van, minden hisztérika és fárasztó ember ellenére. Itt minden meseszéééép. :D
Remélem, nem csak itt. ^.^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése