Először is harmadikos vagyok, fuckyeah. Tavaly nem tapasztaltam, milyen tizedikesként az év eleje, de most már tényleg öreg vagyok, mind évfolyam szerint, mind tapasztalatokat tekintve: ez az ötödik évem a Földesben. Ami sok. A kicsik egyre kisebbek, hűha, nem is olyan rég még mi is ilyen kis beszariak voltunk, meg ilyen törpék, nagyon vicces. :) A hetedikesek tényleg nagyon cukik, jót vidulok rajtuk, én gonosz. :)
Az órarendem egyre kevésbé tragikus. Olyan felbecsülhetetlen élményem, mint amikor felvittem a padlásra az összes kémia - és föcikönyvet, még nem sűrűn volt. :D És már matekom is csak négy van egy héten! Azon kívül még két fizika, négy meg kettő az hat, ennyi kockásfüzetes órám van összesen. És még ugyanennyi törim. Nahát, kérem, ha eddig nem haltam volna meg, majd most. :P
Furcsa úgy nekimenni az évnek, hogy szakosodom, kevesebb a fölösleges tárgy és több órán vagyok kénytelen figyelni, mert hát ha már továbbtanulni óhajtok, végre aktivizálnom is kéne magam. Szóval egyelőre pozitívan állok hozzá. Hétfőtől a színjátszó szerelmem is beindul. <3
Csak az osztálytársaim, azok nagyon nem...
Most már persze világosan látom, hogy velem van a baj, de azért ők is gyökerek továbbra is.
Egy kicsit már most nőttem. Év végére elkezdek ráncosodni - ha addig nem indulok egyenesen bomlásnak, ugye. :3
Majd meglátjuk. ^^' Csók! ^.^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése