2011. december 18., vasárnap

Felelősséget nem vállalok

Mindjárt hányok. Meglepetésemben, önutálatomban, sorozatos kétségbe esésemben, a depresszív hullámaimtól való megszabadulásnak mintegy kísérlete képen. Lekörmöltem már megint egy csomó jegyzetet, álmos még nem vagyok. Most éppen ürítem a fejem, ami vajmi nehéz tekintve, hogy kivagyok. A napjaim zseniálisan kuszák - agyfaszt kapok az unalomtól, ugyanakkor attól is, ha csinálnom kell valamit.
A családi program jó volt, előtte a két és fél órás próbálkozásom a be nem alvásra szintén. Anyukám tizenhetedszerre is bocsánatot kért tőlem, amiért ilyen hülyén jött össze a decemberem, hogy máskor is cseszik rám a nép, ilyenkor meg mindenki egyszerre tudja le a Baranyaünneplést. De akkor is lesz it még torta, rongyrázás, kérem.
És akkor aminek jönnie kell. (Ez egy kamikaze akció.)
A zene tartja bennem a lelket, igyekszem a hét további részében ezért csendesen okádni. Jó gusztusosan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése