2012. szeptember 9., vasárnap

Diet Diary 1.


Az ötlet, hogy a fogyókúrát blogon dokumentáljam, nem igazán unique, ellenben ahogy eddig elnéztem, igencsak useful. Ezzel nem az a célom, hogy sajnáltassam magam - ahogy a kétévnyi hisztizéssel sem az volt -, hanem ezzel is motiválni szeretném magam. Sokat gondolkodtam, hogy átköltöztetem az ilyen jellegű bejegyzéseket, tekintve, hogy olvasnak olyanok, akik előtt nem szívesen tárom fel az ilyesmit, gondolok például az osztálytársaimra, de aztán meggyőztem magam. (Már csak azért is, mert az osztálytársaim többet tudnak rólam, mint a tulajdon apám, párom, testvérem...) És ez a blog mégiscsak kizárólag az enyém, és ha itt nem nyílok meg, akkor sehol.
Szóval most megfogadom, hogy őszinte leszek. Komolyan, teljes mértékben. És ez egyben egy figyelmeztetés: ha nem érdekelnek elborzasztanak az értelmetlen női önsanyargatások, a fogyihisztik, a salátamenük és a menstruáció, ezeket a bejegyzéseket ne olvasd el!

A fogyókúra maga már két hónapja tart, édesanyámmal vágtunk bele, miután apukám külföldre ment dolgozni, aki miatt eleve minden este főtt étel volt, tészták, húsok, amit imádok, ezért nem is fogtam vissza magam. Most, hogy őt nem kell rendesen etetni, tudatosan kerüljük a szénhidrátot: jelentős mennyiségben fogyasztunk zöldséget, tésztát havonta egyszer engedünk meg magunknak, krumplit pedig szinte egyáltalán nem fogyasztunk. Húsok, tejtermékek jöhetnek. Az édességet már azelőtt is igyekeztem gyümölcslevekkel, teával felváltani, de ha anya felügyel, még kevésbé nyúlok csokihoz. És mindennek az eredménye két hónap alatt kb. -1,5 kg.
Most már látom, hogy valami nem stimmelt. Rájöttem, hogy még így sem vettem elég komolyan, lásd a pénteki sörözéseket, amik semmilyen szempontból nem tesznek jót a szervezetnek, mint azt tudjuk. :) Annyit értem el, hogy kicsit könnyebbnek érzem magam - de ez még nem elég. Még mindig érzem, hogy túlzásba viszem, jönnek rám falási rohamok és amiatt, mert ennyire figyelek arra, hogy mit eszem, az alakommal sem vagyok már elégedett.
Természetesen nem húsz kilókat szeretnék ledobni, mert egyrészt tudom, hogy úgysem leszek olyan karcsú, mint egyes lányok, másrészt nem is tartom szépnek azt, ha nincs mit fogni egy lányon. Egy hat kilogrammos veszteséggel decemberig viszont nagyon elégedett lennék, és ha elfogadom magam, akkor biztos vagyok benne, hogy másnak is feltűnik majd a változás.

Csalódottságomban kezdtem el radikálisabb programok után nézni az interneten. A láthatóan betarthatatlan önsanyargatások szóba sem jöhetnek, ugyanakkor tudom, hogy akkor érzem a kúrát eredményesnek, ha némi "fájdalmat" is érzek közben. Ezért döntöttem a léböjt mellett. Ezt öt napig fogom csinálni, első sorban a megtisztulás miatt, illetve egy nagyobb súlyveszteség érdekében. Nyilván aztán jön majd a jojó-effektus, azt lehetetlen úgy megtartani, viszont ha van honnan elindulnom, "tiszta lappal" úgy gondolom, könnyebb lesz folytatni a mostani szénhidrát-diétát, ezúttal sör nélkül. :)
Ezt az öt napot fogom most mindenképpen dokumentálni, aztán hetente szeretnék írni külön címszó alatt az eredményekről. Ez most a cél.
A következő napokban írok konkrétabban a jelenlegi paramétereimről, majd a táplálékbevitelről és mozgásformáimról is. Bármilyen kérdésre válaszolok a témában így, amatőr fejjel és természetesen szívesen vitatkozom is.
Titkon egy kicsit remélem, hogy azzal, hogy ezt leírom, másnak is fogok ötletet, vagy legalább bátorságot adni. Mert nekünk, lányoknak az a dolgunk, hogy mindig találjunk magunkban valami kifogásolni valót. :)

1 megjegyzés: