2015. február 10., kedd

Waste of a day

Ez a nap semmire sem volt jó. Mondom, semmire.
Reggel keltem korán. Egy óra, ennyit töltöttem bent, de ez elég volt ahhoz, hogy megküzdjek a könnyeimmel. Rettegek ettől a félévtől, rettenetes lesz. Nem tud jobb szó eszembe jutni, mint az az sz betűs.
Kész tervem volt. Ötletek. De most elmerültem a pesszimizmusban.
Maradnak az önmagamnak tett ígéretek, de azokat nem mindig tartom be. Egyre többször, de még gyakorolni kell.
Szóval utána hazajöttem aludni - ezt az ígéretet betartott. Visszamentem a suliba fél kettőtől fél négyig kókadozni. Aztán megint semmi. Aztán be, háromnegyed hatra, a tanárnő nyilván csak negyed hétre ért oda, majd benntartott fél nyolcig. A semmivel. Egyet lehet hiányozni, aszondja. A kurva személyes szabadság, az... az csak egy kurva, ugye.
De a jó hír, hogy már csak 14 hét és 3 nap van hátra ebből a rettenetesnek ígérkező, fejetlen félévből.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése