Kedves osztálytársaim projectbe vágtak ismét, ezúttal interjút készítenek tanárokkal, diákokkal - ofő vezetésével, "az Isten után az első" beleegyezésével. (Nem kapitány, Igazgató!)
Úgy gondolták, engem is meg kell kérdezni Magyarországról, a véleményemről, nehogy már ne adjunk az iskolának még egy alkalmat, hogy megcsodálhassák a szép arcom. (Szerencsétlenek így is folyton engem néznek, azért kell az még, majd kampánykor előny lesz.)
Szóval lányos zavaromban a számomra legnagyobb magyarként Dobót sikerült megemlítenem, legnagyobb magyar tettként pedig az egri csillagokat. Utólag sem tűnt olyan nevetségesnek, mint amilyen. Felvállalom. És utólag is gratulálok magamnak, mert nem kezdtem el mesélni Viktorunkról, mikor megkérdezték, kitől függ Magyarország. Csendben maradtam, diplomatikusan.
Ez volt hát a héten. És most találka régilegjobbbarátnővel, meg J-vel, és fütyülni fogunk a karcsúságra, mert bizony Kisgergely, ha már Dellyózsgyőrbe esz a fene. (Messziről jött látogatók kedvéért: Dellyózsgyőr messze van! o.O)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése