Játsszunk szerelmest

"Talán ha a gondolatokat lehetne hallani, nem is kéne szerelmet vallani másodpercenként, térdre rogyva...
Figyelj, játsszunk szerelmest, tudod, olyan veszedelmest: gyújtsunk fel minden romot, családi házat, iskolát, templomot, nézni, ahogy a tűz lobog a porrá izzott romokon..."
Ma sincs minden a helyén. Kicsit félek, hogy már nem is lesz. Rossz ez most, hogy nem tudok mosolyogni, jaj, pedig annyira szeretnék! Nem megy, nem érdemli a mosolyt most sem az én kis lelkem, sem az övé.
Rosszak vagyunk.