(És mindentől messze.)
Ezzel a címmel írtam meg a tavalyi és utolsó házi dolgozatát, azt hiszem, meg volt adva néhány központi motívum, nekem pedig egyet kellett választani és novellát írni hozzá. Nem volt ötletem. Aztán az egyik kedvenc Nightwish-számomat hallgatva ihletet kaptam (na, kitalálod? :)) és leírtam a dal történetét. Láss csodát, az egyik téma, a "hallgatás" még illett is rá. Beadtam. Gondolom, hogy ötöst kaptam rá, mert ha nem azt kaptam volna, hisztiznék.
Most is ez a dal ment (jól van, elmondom, Over the hills and far away), megnyugtatott.
Egyébként itt van kedvesem és nagyon jól érzem magam vele, csak olyan gyorsan elment ez a nap és már megint mindjárt vasárnap és megint kezdődik egy nagyon csúnya hét. Néha azt hiszem, javítható pesszimista vagyok, de ilyenkor be kell látnom, hogy nem, ez bizony marad, akármennyire jól is érzem magam pillanatnyilag. Elkezdek gondolkodni és cseszhetem a jó kedvemet.
Hát ez a helyzet.
Némileg jó hír, hogy meggyógyultam, legalább hangom van már: két hét után most először fogok énekelni, hiányzott nagyon. Még köhögök, még fújom az orrom, de már nyikorogtam valamit és ez jó. Lehet, hogy jövő héten sem kötöm fel magam. :)
Azért további kellemes hétvégét. Mindenkinek. ^.^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése