2011. november 6., vasárnap

Nagyon vasárnap


Nagyon érzem. Nem haragudnék meg még néhány nap szünetért. (Többért igen, mert meghalnék unalmamban, de a befejezést elkapkodom, és ez így nem olyan jó. Agyon vágja.) Várom a jövő hétvégét.
Nincs kedvem tanulni. Illetve lenne, csak nem azt, amit kell. (Mondom, utálom a magyar törit, egyre jobban.) Szóval most még lusta vagyok, még irtózom a hétfőtől.

Ugyanakkor imádom a korai sötétedést. Négy óra van, most kezd szürkülni. Így hosszabb az estém. Már gyertyát gyújtottam, imádom a gyertyákat. Folyamatosan van mellettem tea, most éppen pirosgyümis, párom hozta. Nem olyan hűdeha, de két filterrel egész intenzíven középszerű. (A középszerűségről jut eszembe, csodás film az Amadeus, nagyon ajánlom, mindenkinek, aki fogékony a jó zenére. :)) Szeretem a hideget is. Az én szobámban ilyenkor, fűtésnél melegebb van, mint lent, a fűtés illatát is szeretem.

Megjártam Debrecent. Az Aquaticum tetszett, minden alkalommal, ha szaunázom, kicserélődöm. Imádom. A város annyira nem fogott meg, pont olyan unalmas volt, mint Miskolc. Utána megnéztük Hortobágyot, lőttem néhány képet. Azt a pusztát azért látni kell, gémeskúttal, madárral, mindennel. Csak kár, hogy most mégis azzal töltöm a vasárnap estét, hogy magolok.
Az optimizmus halovány jeleit vélem magamon felfedezni.

3 megjegyzés:

  1. Ide írom, mert twitteren nem lehet hosszan írni és itt biztos megtalálod.
    Már egy ideje észrevettem, hogy néhány blogon, amit én is olvasok egy-egy szomorú bejegyzéskor feltűnsz és biztató, mégsem felszínes szavakkal úgy-ahogy elsimítod a dolgot. Vagy csak vigasztalsz, mint ahogy nálam is tetted egyszer.
    Olyan jó látni, hogy vannak még ilyen emberek. Olyan vagy, mint egy távoli barát, vagy mint egy szárnyatlan angyal, aki segít és mindig ott van az emberrel, csöndben figyelmesen. Tegnap láttam suhancnál a kommentedet és úgy éreztem, megírom ezt a kis monológot.
    Köszönöm/köszönjük, hogy vagy és ilyen vagy! :)

    VálaszTörlés
  2. Na, Kitty, egyszer majd eljössz még Debrecenbe, és olyan helyekre viszlek el, (olyan suhancos módra), hogy meg fog fogni Debrecen, ígérem..! :)

    VálaszTörlés
  3. Jaj, de drágák vagytok! 0.0
    Angyal, ilyet még sosem mondtak nekem. *-* Nem vagyok én angyal, csak annyira jó olvasni Benneteket, a rengeteg bejegyzés után pedig úgy érzem, már nem csak csodállak, de egy kicsit ismerlek is. Ha pedig ti megengeditek, hogy belelessek az életetekbe, az a minimum, hogy válaszolok. Te magad is egy csodás kis tündér vagy - nekem inkább tündér, mint angyal, bennük sosem hittem igazán,- és köszönöm, hogy írsz. Köszönöm, hogy ezt megírtad. Szárnyatlan puszi innen, messziről. ^.^ <3
    Suhanc. Amint kisüt a napocska, szavadon foglak, mutasd, micsoda városban jártam! :)
    Jók legyetek, Lányok. ^^

    VálaszTörlés